|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Budaházy István 2002. december 30.Napvilágot látott dr. Péter H. Mária, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar ny. adjunktusának munkája Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai címmel. A kötet utolsó fejezetében az Erdélyből származó vagy itt tevékenykedett, elhunyt, több mint 200, neves gyógyszerészről és erdélyi magyar gyógyszerész-dinasztiáról olvasható információ. /Budaházy István: Gyógyszerészet-történeti tanulmánykötet. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./2004. február 24.Nagyváradon hét tagú testület jött létre Biró Rozália alpolgármester vezetésével, amely a nyugdíjasok sokrétű problémáin szeretne változtatni. A testület tagja Wéber Csilla pszichológus, a PKE pszichológia tanszékének vezetője, Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, Szombati-Gille Ottó rendező, Budaházy István, a vasutaskórház korábbi főgyógyszerésze, Fazekas Mihály és Kiss László Attila a nyugdíjasok szövetségétől. Nyugdíjas klubokat akarnak. Az első találkozási lehetőség február 27-én lesz. A rendezvény mottója: Add, a kezed!" Első lépésben kérdőívek segítségével próbálnak reális képet alkotni a nyugdíjasok problémáiról. /(Balla Tünde): Add a kezed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2008. május 8.Az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvoskongresszust rendezett Nagyváradon. A kongresszussal párhuzamosan magyar nyelvű továbbképző előadás-sorozatok is folytak az immunológia, gyógyszerészet, fogászat és radiológia tárgykörében, előadásait a marosvásárhelyi orvosi egyetem tanárai mellett debreceni, pécsi és szegedi professzorok tartották. A budapesti segítséggel most megnyitott – Romániában első – pozitronemissziós tomográfia-központot (PET) is bemutatták. A kongresszus ünnepélyes megnyitóján az ülésszak fővédnöke, Biró Rozália alpolgármester üdvözölte a városban összegyűlt szakembereket. A szakosztály elnöke, Kovács Dezső professzor mondott megnyitó beszédet, majd átadták az életpályát elismerő diplomákat. A Lencsés Györgyről elnevezett díjban Gyéresi Árpád marosvásárhelyi gyógyszerész professzor, a Pápai Páriz Ferenc-díjban Borsa István csíkszeredai főorvos és Sipos Emese gyógyszerész előadótanár, szakosztályi titkár részesült. Az ülésszakra 450 résztvevő jelentkezett, 13 szekcióban 117 előadás hangzott el, 27 posztert mutattak be. Budaházy Istvánt gyógyszerészet-történeti kutatásaiért Spielmann József-díjban részesítették, s mindegyik szekció egy-egy fiatal előadóját jutalmazták. Az utolsó napon pedig az eurorégiós együttműködés keretében Debrecenbe látogatott a résztvevők többsége. /G. Gy. : EME-Orvoskongresszus Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2008. október 16.Zsúfolásig megtelt október 14-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme, ahol az ismert gyógyszerész, Budaházy István Aszklepiosz és Hygieia Nagyváradon. Gyógyszerészettörténeti tanulmányok című tanulmánykötetét mutatták be. Szilágyi Aladár közíró tartott rövid ismertetőt. /Szőke Mária: Aszklepiosz és Hygieia Váradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 16./2010. augusztus 4.A Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság nyári egyetemeNagyvárad – A Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság augusztus 5–8. között Nagyváradon tartja meg immár XIV. (kihelyezett) nyári egyetemét. Ez lesz az első alkalom, hogy külföldön rendezik ezt az eseményt. A gazdag program a tudományos közlemények mellett több kulturális és társasági pontot is magába foglal, hogy a résztvevők – főleg fiatalok –, megismerhessék városunkat és környékét. A tudományos előadásokra minden, az alább felsorolt témák iránt érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Előadások pénteken Maguk az előadások a pénteki napra (augusztus 6.) vannak csoportosítva, az alábbi „menetrend” szerint: 8.30–9 – megnyitó; 9–11 – előadások: Dr. Bozó Tamás: versek gyógyszerészetről, Váradról; Lakatos Attila: Nagyvárad szerepe és helye a magyar történelemben; dr. Budaházy István: Nagyvárad gyógyszerészetének története; Barabás Zoltán: Várad a magyar irodalomban; 14.30–17.30 – előadások, hozzászólások – Dr. Ambrus Tünde: A gyógyszerészettörténet egyetemi oktatása Csehországban és Szlovákiában – múlt, jelen és jövő; Dr. Bariska István: Kultúrtörténeti üzenetek Nyugat-Magyarországról; Prof. dr. Kiss Gy. Csaba: Nagyvárad művelődéstörténeti jelentősége a magyar múltban; Prof. dr. Kapronczay Károly: Középkori magyar orvosi emlékek; Doc. dr. Grabarits István: Magyar gyógyszerészi emlékek Mohács előtt. Az előadásokat a Partium Keresztény Egyetem Bartók-termében mutatják be (Teleki u. 27 sz.). erdon.ro 2010. október 1.Eszmecsere volt szerda délután a nagyváradi városháza dísztermében: a város főtereinek sorsáról beszélgettek civilek a szakemberrel. Mivel nem a polgármesteri hivatal kezdeményezte a beszélgetést, hanem az RMDSZ nagyváradi elnöke, önkormányzati frakcióvezetője, Biró Rozália alpolgármester, és az végig magyarul folyt, a közvitán így túlnyomórészt magyar nemzetiségűek vettek részt, a közösség egyfajta fórumává alakítva a rendezvényt. Bő két órát tartott a tanácskozás.Az ókor agórája a trendi – állítólag Mindenekelőtt a moderátori feladatokat is ellátó „házigazda”, Biró Rozália alpolgármester ismertette a témát. Az önkormányzatnak lehetősége van uniós forrásokból több mint 10 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra szert tenni városrendezés címén. A megpályázott összeg nagy részét a vár különböző épülettömbjeinek felújítására szánják, egyéb városi tulajdonú épületeket is felújítanának, s ezeken túl 3,2 millió eurója maradna Nagyváradnak, amit az egykoron a városalapító királyról, Szent Lászlóról és a Bémer László néhai püspökről elnevezett terek átalakítására szánnak. (Bevezetőjében egyébiránt az elöljáró külön kérte a jelenlévőket, hogy kizárólag a terekkel kapcsolatban szóljanak hozzá, ez alkalommal ne a szövetség városi tanácsbeli frakcióját értékeljék-bírálják. Továbbá tekintsenek el az irrealitásoktól, amiképpen egyébként a helyhatóság se vette figyelembe azokat a megvalósíthatatlan tervezeteket, melyekben egyebek mellett a főtér alatt vezettetnék el a közúti forgalmat, avagy az „útban levő” Szent László-templomot költöztetnék el.) Az átalakítás mikéntjét pedig az önkormányzat megpályáztatta. Számos elképzelés született, ezek közül jelenleg kettő jutott el a részletesebb kidolgozás előtti fázisba. Ezek tervezői Anamaria Szabó és Emődi Tamás váradi építészek. A közösség vitadélutánján utóbbi volt jelen. Fel is kérte őt az RMDSZ-frakció vezetője, ismertesse a két tervezetet. A téma súlya miatt a művészettörténész-építész hosszas bevezetőt tartott – amint mondta, a félreértések elkerülése végett van erre szükség. Ismertette mindenekelőtt a városok főtereinek történeti funkcióit, illetőleg azok változásait. Egészen az előző századfordulóig nagyrészt vásárterei voltak a településeknek, azután megkezdődött azok parkosítása. Mondandóját számos fényképpel illusztrálta, így azt is, hogy napjaink (nyugaton immár bő félévszázada) trendje, hogy egyfajta agórákká alakítják vissza. Mindennek velejárója, hogy a zöldövezetek eltűnnek a főterekről, illetőleg mindösszesen pár fa marad meg belőlük. Egyébként mindkét terv a Szent László térnek is nagyrészt ezt a funkcióját emelné ki. A forgalmat korlátoznák a lehetőségek függvényében, azaz csak az Olaszit Újvárossal összekötő út maradna meg, a terek többi részét átadnák a gyalogosforgalomnak. Aberráltnak is mondta a jelenlegi állapotot, amelyben keskeny járdákon lehet mindösszesen közlekedniük a gyalogosoknak. Mindkét tervező elképzelésében az autómentes Zöldfa utcán keresztül kötnék össze a Nagyvásár teret a Szent Lászlóval. A tereket burkolnák, a mintában térnek el valamelyest. A díszítésben az előző századelőt imitálnák. Mégiscsak szebb a zöld a betonnál A hozzászólások rendje előtt az alpolgármester tudatta, hogy a városnak a terek alatti infrastruktúrát önerőből kell megújítania. Szólt arról is, hogy egyelőre nincs itt az ideje a terek szobrairól vitázni. „A tervezőknek mi a bajuk a zölddel?” – kérdezte az első hozzászóló, Zatykó Gyula mérnök-vállalkozó. A Magyar Polgári Párt városi elnöke nehezményezte, hogy az RMDSZ-esek későn kérdezik meg a váradi magyarságot, hiszen a pályázatot nemsokára le kell adni a szaktestülethez. Az alpolgármester reagált erre: a tervezetet ugyan október végéig le kell adni, ám azt a későbbiekben is lehet „finomhangolni”; nemrégiben készültek el az építészek elképzeléseikkel, ellenben a részletekben lehet még azokon alakítani, ebben várják a polgárok javaslatait. Budaházy István gyógyszerész is arról szólt, hogy őrültség a zöldövezetet pusztítani. Hasonlóan vélekedett Török Sándor mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke is: létfontosságúak az árnyékos nagy fák, több fasort is szívesen látna tereinken. „Halpiaccá” sem változtatná a tereket, azaz nem szeretné, ha bódék lepnék el azokat. A „drasztikus” változtatást ellenezte Popa Melinda fogorvos, szerinte nem kell mindenáron majmolni a nyugatot, főleg nem a flaszter kialakításában. A helyeslő morgást Emődi Tamás csillapította valamelyest: egy felvétellel igazolta, hogy bizony a Szent László tér, amikor még hivatalosan is ez volt a neve, úgy nézett ki, mint, amilyet ő tervezett. A fogorvos a „manele” nevezetű műcigányzene és a balkáni lacikonyhák megjelenésétől tartott még. Egy másik hozzászóló elismerte, hogy Emődi terve szerint számbelileg tizeneggyel több lenne a fa, de rámutatott, hogy azok lombozatban kevesebbek lennének. Szűcs Attila nyugdíjas úrhatnámságot vélt felfedezni: amint látnak egy fát vagy egy tócsát, kivágják azt, illetőleg lebetonozzák. Attól fél, hogy a főtér is hasonul a Fő utca korzójához, amely pedig temetőszerű, élettelen. Pont az élet visszatérésének bizonyosságát látta az elképzelésekben Csomortányi István mérnök, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökségi tagja abban, hogy a főtérnek visszaadják a fő funkcióját. Mindazonáltal elsiettetnek tartja a városvezetőség lépéseit, szerinte a terek átalakítását egy átfogó városrendezési koncepcióba kellene illeszteni. Semmiképpen sem szabadna mindennek a kampányban egyfajta felmutatnivalónak lennie, azaz hasonulnia a korábbiakhoz, amikor is a Fő utcát sebtében felújították még a helyhatósági választások előtt. Amikor a betonból „kinövő” fát lát, sírhatnékja támad – vallotta egy hozzászóló hölgy, aki szerint a terek átalakítása előtt a parkolási gondokat kellene megoldani. A jelenlegi állapotnál családbarátabbnak tartja az Emődi Tamás elképzelte Szent László teret Nagy József Barna, a váradi EMI tiszteltbeli elnöke. Külön méltányolta, hogy igazi biciklis utakat is terveztek, viszont több szökőkút kellene szerinte. Az RMDSZ-frakció nagy része jelen volt, de szerencsére a politikusok nem monopolizálták a diskurzust. Fleisz János több „váradiságot” szeretne a tervekben. Amint rámutatott, Várad ugyan európai középváros, mégis a nagyokkal mert gondolkodni története során. Pásztor Sándor szerint egyetlen mérce alapján kell megítélni a terveket: melyik vonja ki jobban a közúti forgalmat a terekről. Sárközi Zoltán szerint kirakodóvásárnak is kell lennie olykor a főtérnek. A zöldövezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy ami a tereken elvész, azt pótolni kell parkok, ligetek kialakításával. Egy fiatal hozzászóló hangoztatta: ha platánfák alatt akar a családjával sétálni, akkor parkba megy, a főteret pedig mint találkozóhelyet képzeli el. Szerinte fontos, hogy ebben ne kössünk kompromisszumot, merthogy a mostani káoszszerű állapotokhoz vezet, ha a főtér tér és park is lesz egyaránt. Egyenesen a generációs különbségeket látta a hozzászólásokban Bimbó Szuhai Tibor mérnök, a közterület-felügyelő vállalat egyik vezetője. Ő is több szökőkutat szeretne, valamint igenis nagyobb fákat, hogy azok valamelyest elnyomják a flaszteren uralkodó böhöm lovasszobrot. Komáromi Ernő mérnök, az EMNT városi szervezetének elnökségi tagja a váradi tradíció továbbélése egyik formájaként a fák törzsét óvó rácsozat fontosságát mondta. Ez szerepel Emődi tervében, igaz, nem a hagyományos kerek formában, hanem a kialakítandó geometriai formákhoz hasonulva, immár négyzetes alakban. Agyagási Ernő mérnök, szintén a városi EMNT elnökségi tagja rámutatott, hogy a tér felújítása önmagában nem elegendő, ezzel párhuzamosan az ottani épületek állagát is javítani kellene, hogy végre ismét a város éke lehessen a Szent László és a Bémer tér. Zárásként Biró Rozália összegezte röviden a javaslatokat: a váradi magyarok talán kicsit nyakasságból is, de több zöldet szeretnének látni főterükön. A bő kétórás megbeszélés javaslatait az RMDSZ-frakció igyekszik majd beépíteni abba a végleges tervbe, amelyet október végén nyújtanak majd be a pályázatot elbíráló szaktestülethez. A közösség fórumáról láthatóan zömében elégedetten távoztak a polgárok, hiszen az esetleges politikai nézetkülönbségeken túl a váradiság uralta a megbeszélést. Megyeri Tamás Róbert, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2014. június 23.A gyógyszerészek varázslók…Nagyvárad - Pénteken este a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be dr. Budaházy István főgyógyszerész: Halványodó arcképek. Öt nagyváradi gyógyszerész, öt sors című könyvét. Az érdeklődőket- akik közt voltak Hankovits-, Barla- és Urszinyi-hozzátartozók, illetve leszármazottak is- házigazdai minőségében Veres Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntötte, aki úgy jellemezte dr. Budaházy Istvánt, mint olyan tiszteletreméltó személyiséget, akire büszkék lehetnek a váradiak, mert a hitelességéhez semmi kétség sem fér. Úgy vélte: szükségünk van ilyen típusú emberekre, akik nem hullócsillagok vagy „a való világ valótlanjai”. A könyvet ismertető és annak szerzőjét méltató Molnár Judit közíró, nyugalmazott magyartanárnő sajátos kötetnek, dr. Budaházy István főgyógyszerészt pedig sajátos egyéniségnek nevezte. Magyarázatképpen arra hívta fel a figyelmet: manapság lépten-nyomon nyílik és bezár egy-egy gyógyszertár, melynek eladói jó esetben diplomások, így ezen szakma szinte elvesztette a becsületét, megadta magát a merkantilizmusnak, holott ahogy a kiadványból is kiderül, a gyógyszerészet hivatás, mágia, varázslat, a művelői pedig mágusok. Jó példa erre dr. Budaházy István is, aki széles látókörű reneszánsz ember. Megjegyezte azt is: a gyógyszerészet, mint minden igazi elfoglaltság, családi vállalkozásként indult, így az olvasók tulajdonképpen öt régi váradi gyógyszerész-dinasztia történetét, sorsát ismerhetik meg, miközben a korhű környezet is kirajzolódik számukra, felidézhetik városunk múltba tűnő képeit. Kuriózumok A tanárnő a folytatásban olyan momentumokat ragadott ki az életpályákból, portrékból, melyek kuriózumnak számítanak, kevésbé köztudottak a nem szakmabeliek számára, pedig hely- és kultúrtörténeti érdekességnek számítanak. Szó esett többek közt Hankovits Ferenc vállalkozói rátermettségéről, dr. Rácz Rezső húzótapaszáról, a Brassai-dédunoka Barla Dezső receptrendező feljegyzéssorozatáról, Szabó Ferenc kutatásairól, valamint arról is, hogy Urszinyi Zoltán költőként is megállta volna a helyét. Dr. Budaházy István elmondta: mindig vonzotta a történelem, bár sohasem szeretett volna történész lenni. A rendszerváltozást követően hívták meg Székesfehérvárra egy konferenciára, ahol bemutatott egy dolgozatot, és ezután úgymond megpecsételődött a sorsa. Hangsúlyozta: elfogadja a kritikákat is, sőt, örülne annak, ha valaki kiegészítené, folytatná a tanulmányokat, mert fontos, hogy megmaradjanak az utókor emlékezetében azok a gyógyszertári technikák, formák, melyeket a mai és ezt követő generációk egyre nehezebben tudnak interpretálni. Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro 2015. január 23.Kultúra-napi díjakat adtak átNagyvárad- Január 22-én este az RMDSZ Bihar megyei szervezete A Magyar Kultúra Napját ünnepelte a Szigligeti Színházban rendezett gálaünnepség keretében. Kilenc díjat adtak át, négy kategóriában. A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett gálaesten ünnepi beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere. Ezt követően díjakat osztottak ki olyan személyiségeknek, akik az RMDSZ szakbizottságának döntése értelmében, illetve az ügyvezeti elnökség és a körzetek javaslata alapján az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a magyar kultúra ápolása és terjesztése területén. Ennek értelmében A Magyar Kultúráért-emlékplakettet vehetett át Szabó Amália földrajztanárnő, belényesújlaki néptáncoktató, a Rezgő néptánccsoport vezetője, Brugós Sándor, a Nagyvárad Táncegyüttes tagja, táncpedagógus és az érsemjéni származású Csorba Sándor, aki jelenleg a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosa. A Magyar Kultúráért- díjban részesült Gali Teréz nagyszalontai dalszövegíró, zeneszerző, előadóművész, az X- Faktor- győztes Tóth Andrea váradi diáklány és dr. Budaházy István váradi főgyógyszerész. Ugyanakkor életmű-díjnak örülhetett Dérer Ferenc újságíró, a Bihari Napló főszerkesztő-helyettese és Molnar Mónika canto-könnyűzene tanárnő. A Jakobovits-díjat az idén Amerikában élő Gerendi Anikó képzőművésznek ítélték oda. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. január 23.Átadták a Magyar Kultúráért-díjakat NagyváradonÁtadták csütörtök este a nagyváradi színházban a magyar kultúra napján tartott gálaesten a Magyar Kultúráért-díjakat. A rendezvény fővédnöke, Kelemen Hunor szövetségi elnök a kultúra fennmaradásában viselt egyéni felelősségről is beszélt. "Egy föl nem lapozott könyv pusztán egy papírtömkeleg, egy el nem hangzó dal mindössze hangjegyek sokasága, egy meg nem látogatott múzeum egy üres tér tele tárgyakkal, egy meg nem csodált festmény csupán festék egy vásznon. Minden dolog mértéke az ember" - jelentette ki csütörtök este Nagyváradon Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke, volt kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából tartott nagyváradi gálaműsor előtt mondott beszédet, amelyben a kultúra fennmaradásában viselt egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, valamennyi nemzet kultúrájának a fennmaradása, gyarapodása közösségi, ugyanakkor egyéni döntések hosszú sorát jelenti. "A magyar kultúra mértéke, mércéje mi vagyunk, a magyar közösség tagjai, értékeink bennünk születnek meg és válnak élő, átörökíthető, fennmaradó értékekké" – jelentette ki. Az RMDSZ elnöke szólt arról is, hogy az erdélyi magyaroknak közösségként és egyénként is kötelességük, küldetésük megőrizni, a hétköznapok részévé tenni mindazt, amit nemzettársaik, elődeik vagy kortársaik létrehoztak a kultúra bármely területén. Hozzátette, hogy nagyobb érdeklődéssel, figyelemmel, érzékenységgel és tudással kellene közeledni az értékekhez. "Ez a hozzáállás kizárólag rajtunk múlik. Senki nem diktálhatja ezt kívülről, nem határozhatja meg azt, hogy a kulturális javainkat mekkora értéktudattal építsük be az életünkbe" - hangoztatta. Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy a romániai kommunista diktatúra 25 évvel ezelőtti megbukása után az erdélyi magyarság társadalmi és kulturális téren is újjászületett. Hozzátette, az RMDSZ munkájában mindig kiemelt helyen állt az oktatás és a kultúra, hiszen ezek az identitás megőrzésének fontos elemei. Azt is megjegyezte, hogy az erdélyi magyar közösség számára az értékmegőrzés mellett az értékteremtés is fontos. Az erdélyi magyar alkotók jelentős művekkel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát. Kelemen Hunor után Muraközi István, a rendezvénysorozat védnöke, Berettyóújfalu polgármestere mondott beszédet. „A világ egyre jobban hasonlít egy nagyáruházhoz, ahol egy hatosért megkapni mindent, ami az élvezetre vágyó tömeg napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti” – mondta az elöljáró, aki ennek a veszélyeire is felhívta a figyelmet a beszédében. A polgármester szerint Magyarországot és a magyarságot sokszorosan megviselték az évszázadok. „A Kárpát-medencében töltött bő 1100 esztendőt sokszor idegen ajkú uralom alatt töltöttük, ugyanakkor a gazdasági és politikai döntések sok nemzetiséget is beengedtek vagy hoztak az országba, ami egy sokszínű, gazdag kultúrát eredményezett” – jelentette ki Muraközi István, aki beszédét a Himnusz kezdő szavaival zárta. A beszédek után Biró Rozália szenátor és Kelemen Hunor adta át a Magyar Kultúráért emlékplaketteket, díjakat és életműdíjakat. A díjazottak laudációit Szabó Ödön képviselő, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke olvasta fel. Emlékplakettet vehetett át Szabó Amália, a belényesújlaki Rezgő Néptánccsoport vezetője, Brúgós Sándor Csaba néptáncos, a Nagyvárad táncegyüttes tagja és Csorba Sándor érsemjéni muzeológus. A díjakat Gali Teréz nagyszalontai énekes, az X-faktor győztes Tóth Andrea (akinek távollétében szülei vették át a díjat) és Monica Molnar énektanár (Tóth Andrea és a Megasztár-győztes Tolvai Renáta is a tanítványa volt) kapta meg. Életműdíjban Budaházy István főgyógyszerész és Dérer Ferenc újságíró részesült, a Jakobovits Miklós-díjat az Amerikai Egyesült Államokban élő Gerendi Anikó kapta, aki azt egy későbbi időpontban veszi majd át. Fried Noémi Lujza maszol.ro 2016. június 16.Történelem alulnézetbőlÚj fejezettel gazdagította Nagyvárad gyógyszerészetének történetét Budaházy István, aki Időtlen időknek szégyenfoltja lészen címen Somogyi (szül. Schönzweig) László egykori nagyváradi gyógyszerész emlékiratait szerkesztette kötetbe és adta közzé. Az írás az 1892 és 1973 között élt zsidó származású gyógyszerész életét követi végig a belényesi gyerekkortól, a két világháborún át egészen az ’50-es évekig. Somogyi László volt családjából az egyedüli, aki visszatért az auschwitzi haláltáborból, ahol feleségét, két gyermekét, hét testvérét és több rokonát vesztette el. A kötet gerincét éppen a háborús visszaemlékezések képezik. Az emlékiratot ugyanakkor néhány lírai alkotás, valamint Budaházy István három tanulmánya is kiegészíti. A könyvet kedden mutatták be a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, mintegy százfős közönség előtt, Somogyi László lányának, Somogyi Liának jelenlétében. „Számomra azért is különleges az írás, mert gyerekként ismertem Somogyi urat, aki együtt dolgozott szüleimmel a margittai kórházban” – mondta el a kötetet méltató Molnár Judit magyartanár, közíró. Mint hangsúlyozta, az emlékiratok szépségét épp a szubjektív emlékezés adja meg. Ilyen szempontból a kötet nem más, mint történelem alulnézetből, vagyis egy olyan írás, amelyik nem a nagypolitikával foglalkozik, hanem az átlagember szemszögéből láttatja a történelmi jelentőségű eseményeket – fogalmazott Molnár Judit. A tartalmas, kétnyelvű könyvbemutató végén a kötet létrehozója és szerkesztője, Budaházy István mondott köszönetet. Mint hangsúlyozta a könyv megírásában egyrészt szakmai szempontok vezérelték, hiszen a város gyógyszerészeti történetének szempontjából rendkívül érdekfeszítő dokumentumokról van szó, másrészt emberi szempontból is fontosnak tartotta, hogy közzé tegye a második világháború alatt végbement népirtás egy újabb, személyes mementóját, hogy az utókor is szembesülhessen a végbement atrocitásokkal, melyeket ez az önéletírás is fájdalmasan részletez. A kötetbemutatón alkalomhoz illő hangzásvilágú zenei betétekkel közreműködött Levi Miklós hegedűművész és Bogdán Bódis Ádám zongorista. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. október 19.Díjátadó ünnepség volt a katolikus püspökségenA 2017-es Szent László Jubileumi Év alkalmából kiadott Szent László-emlékérem aranyozott változatával és oklevéllel ismerte el Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök a Bihari Napló közössége és Rais W. István főszerkesztő munkáját is. Az október 18-án, szerda délután az Athleta Patriae – Válogatás a kun legyőzésének erdélyi falkép ábrázolásaiból című kiállítás megnyitója előtt a Püspöki Palota dísztermében zajlott gálán az egyházmegye főpásztora nagyrabecsülését fejezte ki azon személyek és intézmények felé, akik/amelyek sokak véleménye szerint kitartóan munkálkodnak Szent László örökségének megőrzése és továbbadása terén. Beszédében Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: egy sajátságos, személyesebb jellegű momentuma ez a Szent László-évnek, és természetesen kötődik azokhoz az eseményekhez, melyek az elmúlt hónapokban sokakat megszólítottak, megérintettek, és amikre később szívesen emlékezünk majd vissza, hogy erőt merítsünk, táplálkozhassunk ezekből. Sokféle rendezvényekkel próbálta ugyanis a püspökség a figyelem központjába helyezni Szent László vonásait, erényeit, kiválóságait annak érdekében, hogy tanuljunk tőle, és felvállaljunk valamit mindabból, amiben az élen járt. Ebben az összefüggésben ugyanakkor közben említésre kerültek olyan emberek és intézmények is, akik/amelyek ilyen vagy olyan formában őrzik az örökséget, illetve az elmúlt időszakban partnerként közreműködtek. A csúcspont az egyházmegyei zarándoklati nap volt, amikor sok protokollvendég is tiszteletét tette Szent László városában, hogy a gyökereknél való megújulás jegyében közösen és méltóképpen ünnepeljen, ami sikerült is. Itt voltak a magyar kormány jeles képviselői, több ország püspökkari konferenciáinak méltóságai, a polgármesteri hivatal és kulturális intézmények vezetői, reprezentánsai, akiknek a megfelelő időben már kinyilvánították a köszönetüket a támogatásukért, a helyt- és kiállásukért. Ez az ünnepség most viszont egy olyan lehetőségre ad alkalmat, hogy azok odaadó tevékenységét is elismerjék, akik mindezidáig nem kerültek említésre, reflektorfénybe, de szükség van erre, hiszen az elmúlt években, évtizedekben ők is jeleskedtek abban, hozzájárultak a munkájukkal ahhoz, hogy Szent László mint példakép álljon előttünk. Így született meg az a gondolat, hogy egy őket tartalmazó névsor is legyen összeállítva, mindazokról a személyiségekről és közösségekről, akik az élet különböző területein dolgozva szintén fontosnak tartják, hogy Szent László öröksége vonzó és követhető legyen. Ezzel tulajdonképpen nem csak az egyházat szolgálják, hanem a várost és a régiót is, s ezen teljesítményüket mások is értékelik, hiszen ez a valóság. A kitüntetettek Huszonegyen vehettek át a Szent László-év alkalmából kiadott jubileumi emlékérem aranyozott változatát, és az ehhez kapcsolódó oklevelet, a laudációkat Lakatos Attila, a püspökség kulturális referense olvasta fel. Íme a lista: H. Kolba Judit régész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főosztályvezetője, Balogh Mihály, a nagyváradi Székesegyház nyugalmazott karnagya, Emődi János régész, helytörténész, Pásztai Ottó premontrei öregdiák, vegyészmérnök, dr. Boka László irodalmár, irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, Péter I. Zoltán helytörténész, megyei tanácsos, dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár, Dukrét Géza helytörténész, nyugalmazott tanár, műemlékvédő, Voiticsek Árpád és Ilona nyomdászok, vállalkozók, Raáb Rudolf fogtechnikus, műgyűjtő, dr. Budaházy István főgyógyszerész, gyógyszerészet-történész, Ovi D. Pop fotóművész, dr. Ramona Novicov műkritikus, művészettörtész, a Tibor Ernő Galéria alkotóközössége, a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar Deé Róbert tanár vezetésével, a Bihari Napló és Rais W. István főszerkesztő, az Erdélyi Mária Rádió Szatmári Ferenc elnök vezetésével, a Reggeli Újság napilap, Benedek Ramóna hitoktató, módszertanos, a Partiumi Háló Egyesület Konrád Katalin vezetésével, Erdei János szilágysomlyói történelemtanár. Mellettük külön elismerésben részesült a püspök részéről (egyházmegyei érdemérem bronz fokozata kitűzővel) Zalder Éva magyartanárnő, volt igazgatónő a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum ügyéért végzett szolgálatáért. Három kitűző A rendezvényen a zenei momentumokról Oláh Gabriella és Székely Boglárka (hegedű) gondoskodtak. Az együttműködés jegyében kitűzőt és Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életéről szóló DVD-t vehetett át Angela Lupşea (Vár- és Várostörténeti Múzeum), dr. Aurel Chiriac (Körösvidéki Múzeum) és Mihai Jurca (Nagyvárad Önkormányzata, A Régió és a Város Turizmusát Népszerűsítő Egyesület – APTOR). Szót kapott még Pásztai Ottó, aki köszönetet mondott a püspöknek, premontrei öregdiáktársainak és a feleségének. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
